2024. április 13.
Érzelmes esték romantikus környezetben

Érzelmes esték romantikus környezetben

A Nemzeti Filharmonikusok Beethovennel a szabadban című koncertsorozata több mint hatvan éve a nyári időszak páratlan klasszikus zenei élményét nyújtja Martonvásár szívében.

A 65. martonvásári nyár programfüzete igen színvonalas és változatos koncertsorozatot ígér, ami jól illik a neogótikus kastély hosszú, keskeny tornyaihoz, csúcsíves ablakaihoz és hatalmas mesebeli angolkertjéhez. Nem csoda, hogy Beethovent is magával ragadta a hely szépsége, és ha lehet hinni a szóbeszédnek, akkor nemcsak a természet bujasága, hanem a Brunszvik nővérek bája is vonzotta a mestert, így kedvenc tartózkodási helye lett.

 

A kastély parkjában álló színpadot 2023-ban júliusában is elfoglalják a művészek, hogy a nagymester emlékének adózzanak. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén egy-egy kiváló művész áll. Vashegyi György, a Nemzeti Filharmonikusok új főzeneigazgatója, a barokk mellett a bécsi klasszikus repertoárnak is az egyik legjelentősebb hazai interpretátora, Héja Domonkos, aki tizenkilenc évesen létrehozta, majd évtizedeken át vezette a Danubia Zenekart és Cser Ádám a magyar karmesterek középgenerációjának sokat foglalkoztatott tagja, aki számos hazai zenekar vendégeként aratott sikereket az utóbbi években. A fellépő szólisták a hazai énekes és hangszeres előadó-művészet legjobbjai.

 

2023. július 1., szombat, 19.00 (esőnap: július 2.)

II. Leonóra-nyitány, op.72a

III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37

III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55

Berecz Mihály zongora

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Vashegyi György

Egyetlen operája, a hűséget és szabadságvágyat dicsőítő Fidelio (1814) számára Beethoven négy különböző nyitányt is komponált, melyek közül a legnépszerűbb és legtöbbet játszott a III. Leonóra-nyitány. A mai estén ritkábban hallható testvére, a II. Leonóra-nyitány szólal meg, melynek különlegessége, hogy ez vezette be a Fidelio megszólalását az 1805. november 20-án lezajlott ősbemutatón. A nyitótételében az akkortájt különösen kedvelt „katonás” hangot megütő III. (c-moll) zongoraverseny (1804) komolyságával, moll hangnemével fordulat Beethoven versenyműveiben – formátuma, léptéke, ereje előre mutat. Jól illik a versenymű militáris modorához a két évvel későbbi III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia heroikus hangvétele. Mint köztudott, ezt a művét Beethoven Napóleonnak akarta ajánlani, ám amikor megtudta, hogy az első konzul császárrá koronáztatta magát, dühösen széttépte a kézirat első lapját a Bonaparte felirattal, és a Sinfonia eroica – Hősi szimfónia – címet adta a műnek.

Az est szólistája Berecz Mihály, a fiatal magyar zongoristanemzedék egyik legtehetségesebb tagja, karmestere Vashegyi György.

 

 

2023. július 8., szombat, 19.00 (esőnap: július 9.)

II. (D-dúr) szimfónia, op. 36

G-dúr románc, op. 40

F-dúr románc, op. 50

VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92

Pusker Júlia hegedű

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Héja Domonkos

A július 8-ai hangversenyt Beethoven II. (D-dúr) szimfóniája nyitja (1801/1802). Ezt a művet életének abban a szakaszában írta, amelyet a Heiligenstadti végrendelet néven ismert, mélyen személyes vallomás fémjelez. Sokat taglalt, különös ellentmondás, hogy míg a végrendelet a teljes megsüketülés rémével szembenéző, humanista elveihez ragaszkodó, ám összetört lelkű Beethovent állítja elénk, addig a szimfónia csupa derű és energia, játékosság és humor. Egy évtizeddel később keletkezett a VII. (A-dúr) szimfónia (1811–1813), amely már a zeneszerző pályájának egy másik szakaszát reprezentálja. A mű sokszor eksztatikusan fűtött muzsika a mámor dionüszoszi ünnepének vízióját tárja elénk. A két igen élénk karakterű szimfónia között a béke szigetét jeleníti meg a két hegedűrománc (F-dúr: 1798, G-dúr: 1801/1802). Ezt a két szelíd opust, melyek olyanok, mint két átszellemült imádság Pusker Júlia játéka teszi teljessé. Pusker Júlia az egyik legkiválóbb fiatal magyar hegedűs, aki a budapesti Zeneakadémia után a londoni Royal Academy of Music falai között fejezte be tanulmányait. Az est karmestere Héja Domonkos.

 

 

2022. július 15., szombat, 19.00 (esőnap: július 16.)

Egmont-nyitány, op. 84

A dicsőséges pillanat – kantáta, op. 136

V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67

Szemere Zita, Szalai Ágnes szoprán

Horváth István tenor

Cser Krisztián basszus

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Cser Ádám

A Beethoven-műveket kínáló estet a népszerű Egmont-nyitány köszönti. A mestert 1809-ben a bécsi császári színház kérte fel, hogy írjon Goethe drámájához kísérőzenét. Az elkészült mű legismertebb és legerőteljesebb része a nyitány. A fájdalmas dallamokkal indító, majd az igazságért való harcot és a hős halálát kifejező részek után elemi erővel tör elő a befejezésben a mondanivaló, amely szerint bár a hős elbukott, a szabadság eszméje tovább él.

Az Egmont-nyitány után egy ritkán hallható Beethoven darab következik. A dicsőséges pillanat című alkalmi kantátát Beethoven a napóleoni háborúk befejezését követő Bécsi Kongresszus megnyitójára (1814) komponálta – a darab Európa győzelmét ünnepli a hódító hadvezér csapatai felett. A háromnapos koncertsorozat a zenetörténet egyik leghíresebb darabjával, az V. (c-moll, „Sors”) szimfóniával zárul. Ez a szimfónia a sorsával birkózó Embert állítja elénk: a hőst, aki a nyitótételben küzd, a lassúban megvallja hitét, a scherzóban visszatekint életének démonaira, majd a fináléban diadalmasan ünnepli győzelmét.

A kantáta vokális szólistái, Szemere Zita, Szalai Ágnes, Horváth István és Cser Krisztián a hazai énekestársadalom sokféle stílusban és műfajban járatos, kiváló képviselői. A Nemzeti Énekkart és a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Cser Ádám vezényli.

Megosztás

Puccini első nagy sikere a Müpában

Hello Kultúra

Puccini első nagy sikere a Müpában

  • 2024.02.8

A Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar él a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének kínálkozó adottságaival, félig szcenírozott előadásban mutatja be Puccini halhatatlan remekét, a Manon Lescaut-t.