Sokakat érint: zártkertek nyitott kérdései
- Közélet
- 2018.02.20
Manapság egyre többen döntenek úgy, hogy kicsit kijjebb költöznek a városból, telek vásárlás közben azonban könnyen botolhatunk olyan fogalomba, mint a zártkerti övezet. A legnagyobb kiterjedésben Nagytétény-Óhegy részét érinti a zártkerti övezet probléma, de a XI. kerületnek is akad nem egy övezete, ahol évtizedek óta csak hitegetik a lakosságot a megoldás ígéretével. De nézzük, miért is probléma a zártkerti övezet.
A zártkerti kategóriába a településhez tartozó szőlők, gyümölcsösök, pincék, zártkerti gazdasági és pihenő célú épületek tartoznak. A zártkerti kategória ma már hivatalosan nem használt minősítés, a tulajdoni lapokon azonban ezeket még nem minden esetben írták át. Hivatalosan csak belterületi és külterületi földek léteznek, a „zártkert” a külterülethez tartozik. A belterület a települések azon része, ahol a laképületek és a hozzájuk tartozó telkek vannak. A külterület is a településhez tartozik, de ennek beépíthetősége csak néhány százalék. Az önkormányzatoknak a belterületi ingatlanoknál meg kell teremteniük az infrastruktúrát, úthálózatot, közműveket, szemétszállítást, külterületen viszont nem. Így tehát jócskán megnövekedhetnek a vásárlók költségei.
Az elmúlt évtizedekben sokan költöztek - a lakhatási problémák megoldatlansága miatt is – hasonló övezetbe állandó lakosnak, a közművesítés is megindult nem egy helyen, de a jogi környezet nehézsége szinte lehetetlenné tette, hogy megfelelő módon el lehessen indítani a belterületbe vonást. Néha az önkormányzatok valódi akarata is hiányzik, de kétségtelen, hogy a kisajátítási jogszabályok sem alkalmasak a hasonló helyzetek kezelésére.
Staudt Gábor, a Jobbik XXII. kerületi országgyűlési képviselőjelöltje nemrég erre a problémára hívta fel a figyelmet. A Jobbik politikusa ígéretet tett arra, hogy amennyiben az országgyűlési többséget szerez pártja, ezt a problémát törvénymódosítással kezelni fogják.
