Napjainkban az emberiség egyidejűleg szenved a legősibb és a legfiatalabb kórokozók pusztításától. 4000 év óta velünk él a mycobacterium leprae, ugyanakkor szenvedő tanúi vagyunk annak, hogy totális rohamot indít a legfiatalabb, a Covid-19 nevű vírus is.

A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI) az UNESCO MOST támogatásával 2019 február 11. és 14. között téli egyetemet tart Kőszegen neves külföldi előadók részvételével. Az előadássorozat központi témája a környezeti változások és az azokhoz köthető társadalmi folyamatok kapcsolata. Ezenfelül bemutatásra kerül az FTI nagyívű, kulturális emlékmentésen és a fenntarthatóságon alapuló tudományos projektet, a KRAFT-t.

Hamar munkába állt az emberiség legújabb eszköze a szomszédos planétán.

A tudósok az ember által beindított dominóhatásra figyelmeztetnek, így mindenkinek nagyobb erőfeszítést kell tennie, ha nem akarunk földi poklot!

A világ természetvédelmi területeinek egyharmadát veszélyezteti emberi tevékenység, és a legtöbb terület védelme nem éri el valódi célját - állapította meg egy a Science tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány.

Az orvosok régóta azonosítják a BRCA1 és a BRCA2 génmutációkat az emlődaganat fokozott kockázatával, amerikai kutatók azonosítottak egy másik, a szervezet belső órájának szabályozásában szerepet játszó gént, amely hatással lehet az emlőrákra.

Először találtak bizonyítékot arra, hogy képesek múltbéli eseményeket visszaidézni emlékezetükben az állatok. Az Indianai Egyetem (IU) szakértői szerint a felfedezés segítheti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztését.

Az Atlas nevet viselő robot láthatólag komolyabb megerőltetés nélkül vette az akadályokat.

A vörösvérsejtek felszínén található egyik transzportfehérje új változatára bukkantak az MTA-TTK Enzimológiai Intézet és az Országos Reumatológia és Fizioterápiás Intézet kutatói.

Először észleltek szénben gazdag aszteroidát a Kuiper-övben, az objektum segítheti a Naprendszer történetének megismerését.

A mesterséges intelligencia (AI) egyre inkább fejlődik az orvoslás területén. Egyre több vállalat szállna be a bizniszbe, ám a velük kapcsolatos hírek alig jutnak el egy átlag magyar emberhez. 

A szemünk az egyik legfontosabb érzékszervünk, amelynek megóvásáért kevesebbet teszünk, mint amennyit a telefonunk képernyőjének a tisztaságáért. Pedig másodpercek alatt is nagy változásokat lehet elérni!

Jelenleg 1.6 milliárdra tehető a rövidlátók száma globálisan, és az előrejelzések szerint ez a mutató közel 5 milliárdra fog emelkedni 2050-ig. Közülük 1 milliárd ember magas fokú, azaz 8 dioptria feletti rövidlátással küzd majd. Pedig egynek sem kéne! 

A dél-európai országokban - Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Cipruson - a legnagyobb az elhízott és kövér gyerekek aránya az európai kontinensen, a legkevésbé elhízottak a tádzsik, a türkmén, a kazah és a dán gyerekek, az Egészségügyi Világszervezet legújabb adatai szerint.

Nem mintha ismernénk olyat, akinek negatív élménye lett volna a lézeres szemműtétek kapcsán, mégis a legtöbben már a beavatkozás gondolatától is fázunk. Pedig a lézeres szemműtétek új generációja eloszlat minden eddigi előítéletet a beavatkozással kapcsolatban.

Naprendszerünk egy távoli sarkában akár rá is bukkanhatunk, igaz, nem mostanában.

Röviden: Telemegy az agyunk szeméttel, rosszul leszünk és meghalunk.

A Közép-európai Egyetem (CEU) kutatói és oktatói munkáját továbbra is Budapesten szeretné folytatni.

Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és annak eredményeként a bőrrák kialakulására - állítják kutatók.

Magyar kutatók által felfedezett és tanulmányozott 180 millió évvel ezelőtt élt őskrokodil maradványairól szóló tudományos kutatás eredményeit publikálták a szakértők a PeerJ tudományos szaklapban csütörtökön.